7
Kapás kultúrákban (kukorica, napraforgó,
cukorrépa), kertészetekben fokozottabb a
veszélyük, mivel károsításuk során elrágják
a fejlôdô növények gyökereit, így a
növények sárgulnak, lankadnak, súlyos
esetben elpusztulnak (6. ábra A).
Nagyon fontos kérdéskör, hogy a pajorok
elleni védekezés az eddigiekben is nagyon
nehéz növényvédelmi kérdések közé tarto-
zott. A drasztikus, de ugyanakkor hatékony
talajfertôtlenítô hatóanyagok kivonását
(forát, fonofosz, karbofurán, diazinon, terbu-
fosz) követôen a pajorok elleni védekezés
szintén ’fehér’ folt maradt. Az eddig alkalma-
zott csávázási megoldások erôsebb fertôzés
esetén nem nyújtottak hatékony megoldást.
A pajorok elleni védelem az elkövetkezô idô-
szakban szintén kardinális kérdés lesz és
véleményünk szerint a rendelkezésre álló le-
hetôségek közül a gázosodó hatásmechaniz-
musú talajfertôtlenítés (
Kentaur 5 G
) kínálja
a megoldási lehetôséget. Kukoricában
1 db/m
2
L3-as fejlettségû pajor
jelenléte már kártételi
veszélyhelyzetet prognosztizál és feltétlenül
növényvédelmi beavatkozást jelent.
6. ábra. Cserebogár pajor kártétele kukoricában (A) és a kártételt okozó pajorok (B)
(Fotók: Dr. Szieberth Dénes(A); Dr. Sze
ô
ke Kálmán (B))
A
B
3, Bagolylepkék lárvája – ’mocskospajor’
vagy ’porkukac’
Bár ebben a csoportban több fénykerülô
bagolylepke (vetési, vetési fésûs, felkiáltó-
jeles, ’C’ betûs) lárvájának károsítására
gondolunk, az esetek többségében a
vetési
bagolylepke
lárvája, a
’mocskospajor’
(7.
ábra) okozhat súlyos kártételeket. A vetési
bagolylepkének évente két nemzedéke
fejlôdik, ebbôl az elsô nemzedék által
rakott petékbôl kikelô hernyók jelentenek
a kapás kultúrákban veszélyt. A lepkék
májusban és a június eleji melegben
rajzanak és petéiket a kapás növények
földközeli leveleire helyezik, majd az ebbôl
kikelô ’mocskospajorok’ júniusban károsí-
tanak. A lárvák éjszaka aktívak, napközben
a talajrögök között megbújva, összegör-
bülve pihennek (ez a jellemzô életmód
szintén nehezíti az ellene való védeke-
zést). A lárva a kukorica károsítása során
kiodvasítja a gyökérnyaki részt, így ennek
következtében a kukorica fôhajtása sárgul,
megfonnyad, majd elszárad (8. ábra A,B).
Ezeket a növényeket az elrágott gyökér-
nyaki résznek köszönhetôen nagyon köny-
nyen ki lehet húzni a talajból.
A ’mocskospajor’ júliusban a talajban
bebábozódik, majd a vetési bagolylepke
második nemzedéke július végén, augusz-
tus elején rajzik. Ez a nemzedék az ôszi
vetésû szántóföldi növényeink (ôszi
káposztarepce, ôszi gabonák) miatt is gaz-
dasági jelentôséggel bír. Egy elhúzódó
meleg ôszön a nem megfelelôen ápolt (fel-
gyomosodott, árvakeléssel teli) tarlók
nagymértékben elôsegítik a ’mocskospa-
jor’ ôszi károsítását. Ezen túlmenôen
ebben az idôszakban a károsítási lehetô-
séget forgatás nélkül termesztéstechnoló-
gia is erôsíti, valamint jövô ôsztôl a szin-
tén csávázatlanul elvetett repcét is foko-
zottabban fenyegeti (9. ábra).
A ’mocskospajor’ elleni védekezés árny-
oldala, hogy amikor kukoricában a
kártételi tüneteket érzékeljük (június
eleje, közepe) a talajfertôtlenítôk már nem
kezelik megfelelô hatékonysággal a prob-
lémát, ezért ebben az esetben folyékony
klórpirifosz hatóanyag (Cyren EC)
perme-
tezô alkalmazása jelent megoldást (lásd
késôbb technológiai résznél).
7. ábra. A vetési bagolylepke hernyója a
’mocskospajor’ napközben a talajrögök
között meghúzódik
(Gy
ô
r-Moson-Sopron megye,
2013.06.14.)
8. ábra. ’Mocskospajor’ kártételi tünete kukoricán (A) és a gyökérnyaki részen
megfigyelhet
ô
kártételi berágás (B) (Vas megye, 2012.06.01.)
A
B
1,2,3,4,5,6 8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,...40