Page 6 - Cheminova - Talajfertőtlenítési technológiák - 2014
Basic HTML Version
6
újból mûvelésbe vonása történik meg. A
területeken érdemes elôrejelzést végezni
(lásd
drótféreg elôre-
jelzési videó), ugyanis kukorica esetében
már 1-3 db/m
2
egyedsûrûség kártételi
veszélyhelyzetet jelent és okvetlenül
fontos a talajfertôtlenítés elvégzése. A
védekezés fontossága ezért lesz kiélezett
2014-tôl.
A talajokba eleve csávázatlan
vetômag kerül elvetésre és véleményünk
szerint pótolhatatlan hibát követ el az a
termelô aki nem talajfertôtlenítôvel veti el
a kukoricáját és a napraforgóját!!!
Ennek
tipikus példáját prezentálja a 3. ábra, ahol
semmiféle védekezési lehetôséget nem
alkalmaztak a vetés során. Az adott év
csapadékos májusa és június eleje ked-
vezett a drótféregnek és drasztikus
mértékû (helyreállíthatatlan) kártételt
okoztak a kukorica állományban. Ezekben
az esetekben óriási a terméskiesés, vagy a
kár mértékétôl függôen elgondolkodtató a
növényállomány kitárcsázása.
A drótféreg kártétele ugyanilyen súlyossággal
jelentkezhet burgonyában és cukorrépában
(4. ábra A, B) is. A drótféreg megrágja és
befúrja magát cukorrépa fejlôdô gyökerébe,
amelynek következtében a károsított
növények lankadnak, sárgulnak, sínylôdnek,
súlyos esetben elpusztulnak. A burgonyában
a drótféreg a fúrt gumók arányában rontja
annak tárolhatóságát és piacosságát!
Nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a
gyümölcsösök, faiskolák, csemetekertek
védelmérôl sem, hiszen ezen kultúrákban is
pótolhatatlan a drótférgek által elôidézett kár
mértéke, nem beszélve az okozott károk
eszmei értéknagyságáról. Minden esetben a
leghatékonyabb és biztonságosabb meg-
oldást a gázosodó, kontakt, tartamhatású
talajfertôtlenítô szer (
Kentaur 5 G
) biztosítja.
3. ábra. Drasztikus drótféreg kártétel kukoricában
(Zala megye, 2012.06.13.)
4. ábra. Drótféreg károsítása burgonyában (A) és cukorrépában (B)
(Zala megye, 2008.09.24 és Somogy megye, 2010.05.27)
A
B
2, Cserebogarak lárvája - Pajorok
Nem kisebb jelentôségû csoportról van
szó, mint az ismertetett drótférgek
esetében, mivel jelen kártevô csoportban a
kifejlett imágók (cserebogarak) (5. ábra
A,B) is a legtöbb esetben súlyos kártételre
képesek adott növényfaj lombozatának
pusztításával (pl. májusi és erdei csere-
bogár fajok tarrágása, vagy a zöld csere-
bogár szôlôben, almában történô
kártétele). Érdekes felvételünk az 5. ábrán
repcében fotózott májusi cserebogár.
Cserebogár fajtól függôen a fejlôdésük 2-4
évig tart. Potenciális kártételi veszélyt a
szántóföldi kultúrák esetében a csereboga-
rak lárvája a
pajor
jelenti (6. ábra B). A
pajorok az elsô vedlést követôen válnak
növénykárosítóvá. A három lárvastádium
közül az idôs lárvák (L3) a legveszélye-
sebbek. A talajban történô mozgásukat és
a károsítás mértékét a drótférgekhez
hasonlóan a talaj hômérséklete és ned-
vességtartalma határozza meg. A lárvák
tavasszal 7 °C-os talajhômérsékletnél már
mozognak és 11-12 °C-on megkezdik a
táplálkozást, a talaj felsô rétegében május
végén és június hónapban tartózkodnak.
5. ábra. Májusi cserebogár imágó repcén (A) és az áprilisi (vörhenyes) cserebogár imágója (B)
(Somogy megye, 2013.05.28. és 2005.04.22.)
A
B
