Page 5 - Cheminova - Talajfertőtlenítési technológiák

5

Az ide tartozó kártevôk jelentôs részérôl

fontos tudnunk, hogy egy adott területet

több éven át ’fertôznek’, ugyanis több éves

fejlôdésmenetû, polifág (több tápnövényû)

kártevôkrôl beszélünk. Ez azt jelenti, hogy

az eddigi technológiák során alkalmazott

csávázott vetômaggal átmenetileg áthidal-

tunk a termôterületen egy növényvédelmi

problémát, de nem szüntettük meg. A talaj-

lakó a következô év, következô kultúrájában

ugyanúgy megjelenik és ugyanúgy kárt

okozhat, ha nem gondoskodunk a megfelelô

védekezésrôl. Ezen kártevô csoport adott

évjáratban esedékes kártételi küszöbértékét

erôteljesen meghatározza az, hogy a talaj-

zónákban történô mozgásukat elsôsorban

az adott évjárat hômérséklet- és csapadék-

viszonyai befolyásolják. Szárazabb, mele-

gebb periódusban ezek a kártevôk a talaj

alsóbb rétegeibe húzódnak, ezért elôfordul-

hat olyan is, hogy egyébként erôsen fer-

tôzött területen szárazabb évjáratban mi-

nimális kártételt tapasztalunk, viszont ned-

vesebb periódusban a kártétel mértéke

erôsen fokozódik (1. ábra). A diagramból

egyértelmûen kiderül, hogy a

legveszélye-

sebb periódus a napraforgó és kukorica

vetések és kelések, majd kezdeti fejlôdésük

idôszaka (április végétôl június végéig).

A

kérdéskörben nem szabad megfeled-

keznünk arról, hogy károsítást tekintve

abszolút érintett kultúra a cukorrépa, bur-

gonya és egyéb zöldségnövények (gyökér-

zöldségek, káposzta stb.) termesztése is.

Mindenesetre tény, hogy ezek a talajlakó

kártevôk a csíranövény és annak gyökér-

zetének károsításán keresztül komoly

veszteségeket, drasztikus esetben a nö-

vényállomány 70-80 %-os redukálását is

elôidézhetik.

Következôkben röviden tekintsük át azon

fontosabb talajlakó kártevôk ismérveit és

jelentôségét, amelyek károsítására a

rovarölô szerrel csávázatlan vetômagtételek

esetében fokozottabban kell számítani.

GAZDASÁGI VESZÉLYT JELENTÔ TALAJLAKÓ KÁRTEVÔK

1. ábra. A drótféreg mozgása a talajhômérséklet és csapadékviszonyok függvényében

(Forrás: Jermy és Balázs, 1990)

1, Pattanóbogarak lárvája - Drótférgek

Rendkívül fajgazdag csoportról van szó

annak ellenére, hogy a különbözô ter-

mesztett kultúrákban közel 20 fajnak van

jelentôsége. A kifejlett bogár (imágó)

általában virágzó növényeken, fûféléken,

kalászos gabonán táplálkozik (2. ábra A), de

érdemi növényvédelmi kárt nem okoz. A pat-

tanóbogarak esetében a lárva, ismert nevén a

drótféreg

rendelkezik gazdasági jelen-

tôséggel (2. ábra B). A pattanóbogarak teljes

fejlôdési idôtartama fajtól függôen 3-5 év. Ez

azt jelenti, hogy egy generáció kifejlôdése

során a lárva átlagosan 4 évig a talajban

fejlôdik és potenciális kártételi forrást jelent.

Szintén a fajtól függôen megkülön-

böztetünk kis- és nagy drótférgeket. Ezek

közül nagyobb jelentôsége a kis drót-

férgeknek van, melyek szántóföldjeink

több mint 80 %-án megtalálhatók. A drót-

férgek fejlôdésük során kezdetben növényi

korhadékokkal táplálkoznak, majd a har-

madik lárvastádiumtól növényi részeket

fogyasztanak. A drótférgek rendkívül

érzékenyek a talaj nedvességtartalmára

(korábban tárgyalt 1. ábra), így a talajtípu-

son és hômérsékleten túl ennek függvénye

határozza meg mozgásukat és kárté-

telüket. Nedves idôjárás esetén a talajfel-

szín közelében tartózkodnak. A számukra

legoptimálisabb talajhômérséklet 20 °C és

a lárvák a táplálkozást már 10-12 °C-on

befejezik és további három fok csökkenése

esetén a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak

telelésre, majd következô évben biológi-

ájuknak megfelelô körülmények esetén

újból károsítanak.

Drótféreg kártételre azokon a területeken

kell számítani ahol sûrû a gabona

vetésváltás, vagy egy mûveletlen terület

2. ábra. Mezei pattanóbogár ôszi búzán (A) és lárvája (drótféreg) károsítása kukoricán (B)

(Vas megye, 2008.06.13. és Zala megye, 2012.06.13.)

A

B

Page 5 - Cheminova - Talajfertőtlenítési technológiák - 2014