Basic HTML Version
és április elsô fele. A csúcsmerisztéma diffe-
renciálódásának idôszakában fontos a
növény jó tápanyag és elsôsorban a nit-
rogén ellátottsága.
Amennyiben nitrogén-
hiány vagy más egyéb a csúcsmerisztéma
differenciálódását zavaró körülmény jelent-
kezik, annak negatív hatása a késôbbi fe-
jlôdési stádiumokban nem kompenzálható.
Az ôszi búza nitrogén felvételének di-
namikáját a 36. ábra szemlélteti, melyen jól
látható, hogy a búza a bokrosodás második
felében a csúcsmerisztéma differenciálódás
szakaszában 3 kg/ha/nap nitrogént is felve-
het. A felvett nagy mennyiségû nitrogén
nem csak a föld feletti részek tömegének a
növeléséhez, hanem a gyökérzet intenzív
fejlôdéséhez is szükséges. A bokrosodás
végére a búza gyökérzete eléri a tel-
jeséréskori mennyiség 80-85 %-át, míg a
földfeletti részek tömege mindössze 45-50
%-a a betakarításkori értéknek. Az ôszi
búza bokrosodásakor kijuttatott nitrogén
hasznosulása nagymértékben függ a nit-
rogén anyagcseréjét befolyásoló egyéb
ásványi elemek koncentrációjától is. (pl.:
kálium, foszfor, réz stb.) A kálium
közvetlenül nincs hatással a termés meny-
nyiségére, de a sejtnedv kálium koncentrá-
ciója befolyásolja a felvett nitrát, nitrogén
átalakítását szabályozó enzimek mûkö-
dését. A foszfor hiánya esetén a nitrogén
nem épül be a fehérjékbe. A 36. ábrán
látható, hogy a nitrogén felvétel másik kri-
tikus idôszaka a búza kalászhányás virágzás
közötti stádiuma. Az ekkor kiadott nitrogén
már a minôséget is befolyásolja. Különösen
fontos a talajtípus szerepe is a nitrogén el-
látottság szempontjából. (37. ábra)
A 37. ábrán látható, hogy a búza tenyész-
idôszaka alatt egy mezôségi csernozjom ta-
lajon sokkal kiegyenlítettebb a növény
nitrogén ellátottsága, mint egy nagykun-
sági réti öntéstalaj esetében. Látható, hogy
a bokrosodás idôszakában még viszonylag
nincs nagy különbség az egyes talajtípusok
esetében, de a virágzás-tejesérés idôszakára
(különösen aszályos idôszakban) például a
réti öntés talajok esetében a nitrogén ellá-
tottság gyakorlatilag megszûnik. Ennek
oka, hogy ezek a talajok hidegek, leve-
gôtlenek, gyorsan kiszáradnak és lehetnek
akár 4-5 % humusz tartalmúak is, de a hu-
muszban a huminsav és a fulvósav aránya
ez utóbbi irányába tolódott el. Azok a tala-
jok, amelyekben a humusz összetétele
huminsav jellegû jó, amelyekben fulvósav
36. ábra. Az ôszi búza nitrogén felvételének
dinamikája
(Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983.)
37. ábra. Az ôszi búza nitrogén felvételének
dinamikája különbözô talajtípusokon
(Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983.)
33