Basic HTML Version
Tápanyag és a víz kapcsolata
Egy másik lényeges tényezô, hogy az ôszi
búza tápanyag ellátottsága szoros kapcso-
latban van a fajlagos vízfelhasználással,
melyet a 6. táblázat szemléltet.
A 6. táblázat mérési adatai mutatják, hogy
az ôszi búza lényegesen kevesebb vizet
használ el egységnyi szerves anyag elôál-
lításához NPK trágyázás esetén, mint
amikor csak N trágyát használunk és ez a
búza fejlôdésében fellépô aszályos periódus
esetén döntô jelentôségû lehet.
Talajtípus és a tápanyagellátás kapcsolata
A növények így az ôszi búza termésátlagá-
nak tervezéséhez szükséges trágya adagot a
búza fajlagos tápanyagigénye és a talajok
tápanyag szolgáltató képessége alapján
határozzák meg. Azt, hogy hogyan befolyá-
solja a talajtípus az ôszi búza tápanyag fel-
használását az 35. ábra szemlélteti.
Az adatok országosan 24 mezôgazdasági
nagyüzem mérési adataiból születtek 1 t
termésre vetítve. Jól látható, hogy például
egy mezôségi csernozjom talaj relatíve
kevesebb tápanyagból hozza ugyanazt a ter-
més mennyiséget, mint egy nagykunsági
réti öntéstalaj. Ennek az oka az, hogy egy
szerves anyagban szegény, hideg, levegô-
tlen réti öntéstalaj tápanyag szolgáltató
képessége alacsonyabb, mint a kolloidok-
ban és szerves anyagban gazdag mezôségi
csernozjom talajé és ezáltal több tápa-
nyagot kell kijuttatni az 1 tonna termés
elôállításához a talaj rossz tápanyag szolgál-
tató képessége miatt. Ezért fontos az ilyen
talajoknál a talaj mikrobiológiai életének
(
Amalgerol
) javítása és talaj szer-
kezetességének optimalizálása megfelelô
talajmûvelô eszközökkel a megfelelô idôben
és a relatív tápanyag hiányok pótlása a
növény lombozatán keresztül kiküszöbölve
a talajtípus okozta tápanyag felvételi korlá-
tokat.
Az ôszi búza nitrogén ellátása
Az ôszi búza a tápelemek közül a
legérzékenyebb a nitrogén ellátottságra. Az
ôszi búza optimális nitrogén ellátottsági
tartománya a legtöbb tápelemmel ellentét-
ben igen szûk. Már csekély N-hiány is ter-
méscsökkenéshez vezet, a többlet pedig a
termés minôségének romlásához. A nit-
rogént más tápelem nem helyettesítheti,
amit a növény fôleg ion-formában (NH
4
+ és
NO
3
-) vesz fel a talajból. A nitrogén
felvételét a talajból számos tényezô (pl.
aszály, sikertelen talaj elôkészítés, leveg-
ôtlen rossz vízgazdálkodású talajok) be-
folyásolhatja, így a növény nem tudja
felvenni a fejlôdéséhez szükséges nitrogént.
A búza bokrosodási idôszakának az elején a
vegetatív szervek (levélkezdemények), a
második szakaszban a generatív szervek
(csúcsmerisztéma) differenciálódása törté-
nik meg. A hazai éghajlati viszonyok mel-
lett, ennek az idôpontja március második
35. ábra. A talajtípus hatása az ôszi búza
fajlagos tápanyag felhasználására
(Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983.)
32