Basic HTML Version
9
NYÁR/ŐSZ
KA L ÁS Z O S
glifozátokhoz” ezt külön kell megvá-
sárolni. A
Glyfos Dakar
azonban már
tartalmazza a szükséges nitrogént. Így
hatása gyors és látványos.
A magrólkelő gyomok ellen 1,5–2,0
kg/ha dózis elegendő, ha évelők ellen
védekezünk és a következő évi újrahaj-
tást is meg akarjuk akadályozni, akkor
2,5–3,5 kg/ha szükséges. A permetezést
követően egy hetet várjunk a talajmun-
kákkal, a tökéletes hatás érdekében.
Hazánk egyes területein megfigyel-
ték, hogy néhány gyomfaj (pl.: parlag-
fű, acat) a kisebb dózissal alkalmazott
glifozát hatóanyag kezelést túlélte, tole-
rálta. Ezért ha az Ön területén is találko-
zott ilyen problémával, akkor javasoljuk,
hogy a
Glyfos Dakar
használata esetén
is a magasabb dózist juttassa ki. Gyor-
sabb, látványosabb leszáradás érhető el,
ha 2,4 D hatóanyagú gyomirtót (
Maton
600
) is kombinálunk a glifozáthoz.
Azonban ebben az esetben a hatóanyag
gyökérbe történő szállítása korlátozott
lehet, ezért az acat föld alatti részeinek
pusztulása nem tökéletes, a következő
évben ismét kihajthat.
Az időben elvégzett tarlókezelés
néhány ezer forintos költsége, bősége-
sen megtérül azáltal, hogy a követke-
ző évben kevesebbet kell fordítanunk
gyomirtásra, illetve a talajnedvesség
megőrzése (repcénél különösen fon-
tos!) és a gyomok konkurenciájának
megszüntetése miatt, több termést ta-
karíthatunk be jövőre.
Már most indítsuk okszerűen a kö-
vetkező év növényvédelmét, ebben se-
gít a
Glyfos Dakar
!
GLYFOS
DAKAR
Gyorsan szárít
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék: Rácz Tibor - mobil: +36/20 943-8698 • Hajdú-Bihar,
Békés megyék: Tóth Balázs - mobil: +36/20 456-6275 • Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Csongrád
megyék: Tamasi József - mobil: +36/20 286-6204 • Fejér, Pest megyék: Horváth József - mobil: +36/20 943-8696
Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyék: Gyöngyösi Zsolt - mobil: +36/20 456-6675 • Gyôr-Moson-Sopron,
Komárom-Esztergom, Veszprém megyék: Takács Gábor - mobil: +36/20 943-8649 • Vas, Zala, Somogy megyék:
Dr. Varga Zsolt - mobil: +36/20 943-8622
www.cheminova.hu
GlyfosDakarA4_Layout 1 6/6/12 11:36 AM Page 1
Kalászosok őszi tápanyag-utánpótlása
(Folytatás az 1. oldalról)
Tarlóápolás művelési mélysége cm
Vízveszteség %
Műveletlen
100
2
34,3
4
25,1
6
17,5
8
12
1. táblázat – A tarlóápolás hatása a talaj vízkészletére
(Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983)
Nyílván egy olyan kedvezőtlen csapadék
ellátottság esetén, mint amilyen 2011 év
őszén volt nem tehetett sokat a terme-
lő, hiszen már sok helyen a talaj előké-
szítésénél problémák voltak, mert olyan
szárazság volt és sajnos ez az aszályos
időjárás folytatódva most már láthatóan
megbélyegezte a termésátlagokat.
Ezért fontos a megfelelő agrotech-
nika és a talaj mikrobiológiai életének
fenntartása, hogy a talajnak minél jobb
legyen a vízmegtartó képessége, a megfe-
lelő tápanyag utánpótlással pedig előse-
gítjük, hogy a növény a szervezete felépí-
tését minél kevesebb vízből oldja meg. A
kalászosok tápanyag ellátottsága szoros
kapcsolatban van a fajlagos vízfelhasz-
nálással, melyet a 3.táblázat szemléltet az
őszi búzában végzett vizsgálatok alapján.
A 3. táblázat mérési adatai azt mutat-
ják, hogy az őszi búza lényegesen keve-
sebb vizet használ el egységnyi szerves
anyag előállításához NPK trágyázás ese-
tén, mint amikor csak N trágyát hasz-
nálunk és ez a búza fejlődésében fellépő
aszályos periódus esetén döntő jelentő-
ségű lehet.
A kalászosok az egyedfejlődésük
kezdeti időszakában (kelés-bokrosodás
vége) felveszik a nitrogén szükségletük
több mint 50%-át, kálium igényüknek
pedig több mint 80%-át. Ez az érték a
foszfor esetében nem haladja meg a 30%-
ot, ami felveti azt a kérdést, hogy célsze-
rű-e a káliumhoz hasonlóan alaptrágya-
ként kiadni a teljes foszfor mennyiséget,
vagy a nitrogénhez hasonlóan több rész-
letben a nitrogénnel együtt fejtrágyaként
is kijuttatni. A korai vetésű őszi búzánál
számolni kell azzal, hogy már ősszel je-
lentősen előrehalad a tenyészőkúp dif-
ferenciálódása. A tenyészőkúp (kalász)
differenciálódás kedvező alakulása érde-
kében fontos, hogy a búza nitrogén ellá-
tottságát kielégítsük, ami úgy biztosítha-
tó, hogy az őszi időszakban a tervezett
nitrogén mennyiség 30–50%-át juttatjuk
ki. A nitrogén mellett fontos a növények
mikroelem ellátottsága is. Ebben az idő-
szakban elsősorban a vas, a mangán és a
réz mikroelemek szükségesek a növény
zavartalan fejlődéséhez, amelyeket olyan
foszfor és kálium tartalmú levéltrágyák
formájában ajánljuk, amelyek kedvező-
en hatnak a búza gyökér fejlődésére és
bokrosodására. A foszfort, káliumot és
mikroelemeket tartalmazó levéltrágyák
használata azért is szükséges, mert a nö-
vények által felvett nitrogén beépülése
a fehérjébe a megfelelő kálium és fosz-
for ellátottság hiányában nem történik
meg. Magyarországon a talajok kálium
ellátottsága és szolgáltató képessége jó-
nak mondható, így elsősorban a N:P és a
N:mikroelemek arányának az eltolódása
okoz relatív tápelem hiányt a kalászosok
tápanyag ellátásában. A tápelemek feltá-
2. táblázat –
Az elővetemény gyökér és szármaradványaiban rejlő fajlagos tápanyag mennyiségek
átlagos hozamnál
(Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983)
A 1. táblázat adataiból látható, hogy
a talaj vízkészletének megtartásának
szempontjából mennyire fontos az idő-
ben elvégzett tarlóápolás és a hántott
tarló időben történő lezárása (gyűrűs-
henger). Tápanyag utánpótlás szem-
pontjából nem elhanyagolható, hogy az
elővetemény mennyi tápanyagot hagy a
talajban, gyökér és szármaradvány for-
májában, melyet a 2. táblázat szemléltet
az őszi kalászosok leggyakoribb elővete-
ményeit vizsgálva.
Elővetemény Termésátlag t/ha
Tápanyag (gyökér és szár) kg/ha
N
P
2
O
5
K
2
O
Napraforgó
3
25
10
10
Kukorica
6
60
10-15
30-40
Repce
3
35-45
40-50
20-25
Búza
5
30-40
40-50
15-25
A 2. táblázat adataiból látható, hogy
mennyi tápanyag marad a területen az
elővetemények után gyökér és szár for-
májában és ezért fontos, hogy ezekben a
növényi maradványokban rejlő tápanya-
gokat a későbbiekben a búza számára fel-
vehető állapotba hozzuk. A tarlóápolási
talajmunkákkal serkentjük az egynyári
gyomnövények kelését, újra hajtásra
késztetjük az évelő gyomnövényeket
(acat, nád, fenyércirok). Ilyenkor a gyom-
növények ellen a glifozát hatóanyagú
Glyfos 4-5 l/ha + Hyspray 0,5 l/ha
vagy
a
Glyfos Dakar 2-3 kg/ha
dózisát kell
alkalmazni. A tarlómaradványok lebon-
tását gyorsíthatjuk, ha a tarló gyomirtá-
sával kapcsoltan az
Amalgerol 4–5 l/ha
dózisát alkalmazzuk
(Glyfos Amalgerol
Pack).
Aszályos időjárás esetében érde-
mes az
Amalgerol
kijuttatását a vetést
előkészítő talajmunkák környékére idő-
zíteni. A vetés előtt a szármaradványok
lebontását elősegítő Amalgerol (és mik-
robatrágyák) kijuttatásával egy időben
szükséges kijuttatni és bedolgozni 25–30
kg/ha nitrogén hatóanyagot a lebontási
folyamatok biztosítása érdekében.
Az őszi kalászosok tápanyag felvevő
és stressz tűrő képességét nagymérték-
ben befolyásolja a vetésidő. Az okszerű
határokon belüli korai vetés előnyét már
Grabner E. is ismerteti (Szántóföldi nö-
vénytermesztés, Budapest, 1948) egye-
temi tankönyvében. Véleménye az, hogy
az őszi búza termése szempontjából
előnyösebb az, ha a búza ősszel bebok-
rosodik, ugyanis a kései vetésű őszi bú-
zák bokrosodását az időjárás erősebben
befolyásolja, mint a korábban vetettekét.
KETTŐS HATÁS, DUPLA CSAPÁS!
Cyren EC + Rapid CS =
RAPID TURBO
REPCE KÁRTEVŐK ELLEN
RapidTurbo_A4_lista-nelkul.ai 1 2011.02.08. 9:01:47