Page 4 - Cheminova - A totális gyomirtás gyakorlata 2013

4

Egy esetet említettünk a sok közül, amelyek

után alapvetôen bennünk is megfogalmazó-

dott a kérdés, hogy mi is lehet a probléma

eredôje ezekben az esetekben? Ha logikusan

gondolkodunk a következô érveket és

tényezôk hatását vehetjük figyelembe ezek-

ben az esetekben:

- szárazság, aszály, globális felmelegedés,

halljuk ezeket a szavakat nagyon sokszor és

most már azt is tudjuk, hogy az elmúlt száz

évben 0,7-0,8 °C-kal emelkedett az átlag-

hômérséklet. Valóban, ha megnézzük évekre

visszamenôleg a tarlókezelés idôszakára

(július vége-szeptember eleje) esô hômérsék-

leti paramétereket, bizony megállapítható,

hogy száraz, meleg idôjárás volt a jellemzô.

Ilyen idôszakban nem csak a kultúrnövény,

hanem a gyom is védekezik. Erôsebb

viaszréteget alakít ki a levélzetén (lásd koráb-

ban), csökkenti a transzspirációs tevékeny-

ségét, csökkenti az anyagszállítását, összessé-

gében csökkennek az életfunkciós tevékeny-

ségei, hogy átvészelje a szélsôséges idôjárási

tényezôket, a csapadékhiányt és a magas

hômérsékletet. Ilyenkor fokozottan

korláto-

zott a kijuttatott hatóanyag felszívódása és

transzlokációja a növényben,

- a kijuttatásnál fontos a permetléhez meg-

felelô vízmennyiség, a jó elosztást biztosító

fúvókák használata és a permetezési nyomás

elôírt beállítása. Aszályos körülmények között

fokozott jelentôsége van a megfelelô permet-

lé borítás létrehozásának, ellenkezô esetben

szintén nemmegfelelô tapadást, ennek követ-

kezményeként csökkent eredményességû fel-

szívódást tapasztalhatunk,

- figyelembe kell vennünk, hogy a magas

UV sugárzás hatására fokozottabb a ható-

anyag veszteség, ezért is javasolt, hogy a

kijuttatásnál okvetlenül vegyük figyelembe

a környezeti tényezôket, így a védekezést

10 és 30 °C hômérséklet között és maga-

sabb páratartalom (50 %<) mellett idô-

zítsük,

- sokan figyelmen kívül hagyják, de nagyon

fontos a permetléhez használt víz keménysé-

gi tulajdonsága, ugyanis ma már azt is

tudjuk, hogy a vízkeménység nagyon is

meghatározza a kijuttatott glifozát haté-

konyságát! Ezt a tényt egyébként a többi

peszticid esetében is figyelembe kell ven-

nünk. Sokszor a kijuttatott készítményt

okoljuk ha nem a megfelelô hatékonyságot

biztosítja, pedig a körülmények optimális biz-

tosítása ugyanolyan hangsúllyal szerepel a

megfelelô eredmény elérésében,

- valamint meg kell említenünk a gyomfajok

rezisztenciális viszonyait, bár Magyarorszá-

gon még nem jellemzô a glifozát reziszten-

cia, de tudjuk, hogy az USA-ban 16 gyomfaj

rezisztens biotípusait írták le, közöttük az

ürömlevelû parlagfû (

Ambrosia artemisiifo-

lia

) glifozát rezisztens biotípusát. A téma

mindenesetre érdekes és nem hagyható

figyelmen kívül, hiszen biztosra vehetjük,

hogy a közeljövôben hazánkban is számol-

nunk kell a glifozát rezisztens gyom biotípu-

sok kialakulásával.

A kalászosok és az ôszi káposztarepce tarlóján

jellemzôen a parlagfû és más magról kelô

gyomok mellett az évelô gyomok (mezei acat,

fenyércirok) is megjelennek. A tarlót ebben az

esetben szükségszerûen ápolni kell! Tarlóápo-

lás szükséges nemcsak a

parlagfû

rendelet

nyomán kiszabható

büntetések súlyossága

(15.000 – 5 millió Ft), de a talaj magkész-

letének csökkentése és az

évelô gyomok

(2.

ábra), fôként a

mezei acat

erôteljes elterjedése

miatt is. A mechanikus mûvelés (tárcsázás)

tovább szárítja az aszály miatt amúgy is

kiszáradt talajokat, ezért a tarló gyommente-

sen tartása a tarlóhántás, majd hengeres lezá-

rás után, totális gyomirtó szerekkel lehetséges.