Basic HTML Version
8
TAVASZ
Az egyszikű gyomnövények elleni
védekezés minden termesztett kultúr-
növény esetében komoly szakmai kihí-
vást és jelentős többletráfordítást jelent,
főként ha a termesztett növényünk is
az egyszikűek közé tartozik. A kukori-
ca gyomirtási technológiájának meg-
választásban fontos stratégiai kérdés az
egyszikűek elleni hatékony megoldás
kiválasztása. A kakaslábfű, muhar fajok,
fenyércirok okozta fertőzéseken túl több
termelőnek komoly gondot okoz a terü-
letén a
termesztett köles
, vagy ismer-
tebb nevén a
vadköles
gyomosítása.
A kukorica gyomflórájában érdekes,
hogy az utóbbi időben a
köles fajok
(Panicum spp.) erőteljes terjedése tapasz-
talható. A
termesztett köles
(Panicum
miliaceum) napjainkra a 230. helyről a
7. legfontosabb gyom lett a kukoricában
(Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfel-
vételezés). Már 20 éve is komoly területen
okozott fertőzést és azóta ez a terület je-
lentősen kiszélesedett. A legfertőzöttebb
terület Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna
és Pest megyében van, de Zala, Somogy,
Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg me-
gyében is komoly fertőzéseket okoz. Fő-
ként a középkötött, könnyen felmelegedő
talajokat kedveli. Tavasszal csírázik és
folyamatos csírázása miatt roppant ne-
héz az ellene való védekezés. A kukorica
terület köles fertőzöttségét az esetek dön-
tő többségben a szóban forgó termesztett
köles faj okozza és a gyomirtási technoló-
giát is ennek tudatában választják meg a
termelők.
Ne hagyjuk viszont figyelmen kívül azt
a tényt, hogy a köles elleni harcot tovább
nehezíti, hogy újabb
Panicum fajok fer-
tőzés
ével és terjedésével kell számolni
a közeljövőben. Ezen fajok kukorica
gyomosodásában történő megjelenése
védekezéstani szempontból újabb kihívást
jelent a termelő és a növényvédelmi
K U K O R I CA
Új köles fajok a kukorica
gyomosításában!
1. ábra –
A kései köles (Panicum dichotomiflorum) megjelenési formája (Kutas, 2011.09.07)
Köles…, de melyik?
Nic-It
Shado Pack…
a kölesek ellen!
2.ábra –
A kései köles súlyos fertőzése kukoricában
(Kutas, 2011.09.07)
szakemberek számára egyaránt. csiky
és munkatársai után 2006-ban Pál és
Pinke számoltak be a
kései köles
(P.
dichotomiflorum) szélesebbkörű megje-
lenéséről és gyomosításáról kukoricában.
A fajról Magyar (2011, Növényvéde-
lem 1. szám) összefoglaló publikációja
ad kiváló tájékoztatást, amely jelzi, hogy
bár elterjedési területe még a Nyugat-
Dunántúlra koncentrálódik, biztos és
gyors terjedésére lehet számítani. A fajt
alapvetően megkülönbözteti a termesz-
tett kölestől az a morfológiailag fontos
bélyeg, hogy szára és levele csupasz, nem
szőrözött (1. ábra).
A kései köles komoly fertőzési nyo-
mást tud kialakítani a kukoricában (2.
ábra), jelentős termésdepressziót okozva.
A faj elleni védelmet nehezíti, hogy nem-
zetközi szakirodalmi adatok jelzései alap-
ján a hazánkban fertőzést okozó köles fajra
hatékony hatóanyagokra nem elvárt mó-
don reagál. Tovább
nehezíti a védekezési
technológia kidol
gozását
Magyar
(2011) csírázásbio-
lógiai vizsgálataiban
elért
eredményei,
amelyekben
bizo-
nyította, hogy a faj
a csírázásához ma-
gasabb hőmérsékleti
optimumot igényel,
így elhúzódó és fo-
lyamatos csírázásá-
ra kell számítani. Ez
alapvetően tovább nehezíti az ellene tör-
ténő sikeres és hatékony védekezési mód-
szer megválasztását.
A köles fajok jövőbeni gyomosító sze-
repét fokozza, hogy további faj azonosítá-
sára is sor került. Király és munkatársai
(2009) első ízben azonosították Zala
megyében a
Panicum riparium
köles
fajt, amelynek egyes szakmai vélemények
szerint, még magyar neve sem ismert, de
egyes források „parti” kölesként nevezik
meg. A fajról feltételezik, hogy az Észak-
Amerikából behurcolt cérnakölesből
(P. capillare) alakult ki. Németország és
Ausztria több pontján is azonosították.
Nyugat-Magyarországon történő megje-
lenésén túl érdekes, hogy Szabolcs-Szat-
már-Bereg megyében Mérken (megyei
előfordulását itt jelezték először) kívül 15
település határában (összesen 24 táblán)
bizonyították előfordulását (Nagy 2011,
szóbeli közlés), illetve Somogy megyé-
ben is megtörtént az azonosítása. Ha-
tározása, illetve a cérnakölestől történő
pontos elkülönítése, rendkívül nehéz és
alapos szaktudást igényel.
Mindezen információk arra világíta-
nak rá, hogy a kukorica gyomirtási stra-
tégiáját nem szabad a megszokott mű-
veletekre és technológiákra korlátozni,
hiszen azon kukoricatermesztők eseté-
ben, akik erős köles fertőzéssel küzdenek
érdemes az elkövetkezőkben pontosan
megállapítani és határozni a területen
előforduló köles fajokat.
Mivel a Cheminova az elmúlt évek-
ben nagy hangsúlyt fektetett azon tech-
nológiák kidolgozására, amelyben az
egyszikű gyomnövények elleni küzde-
lem
eredményesen megvalósítható, így
érdeklődéssel fordultunk ezen fajok elle-
ni védekezési lehetőségek kidolgozására.
Vizsgálatainkat bizakodóan és kíváncsi-
an indítottuk, hiszen a Cheminova pa-
lettáján lévő készítmények jó köles elleni
hatékonysággal rendelkeznek. A
Shado
(300 g/l szulkotrion),
Shado Gold
(1,5 l/
ha Shado+1,5 l/ha Successor T)
kimon-
dottan köles specialista
megoldások,
túlfejlett köles fertőzés esetén is helytáll-
nak és kiváló gyomirtási tulajdonságukat
bizonyítják.
A két új köles faj elleni Cheminova
technológiák tesztelése a Somogy me-
gyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
Kormányhivatalok
közreműködésével
Kutas (Somogy megye) és Mérk (Sza-
bolcs-Szatmár-Bereg megye) települések
határában lettek beállítva az 1. táblázat-
ban összefoglalt kezelések alapján.
A kezelések értékelése három alka-
lommal történt meg és meglepő ered-
ményeket szolgáltatott, figyelembe véve
a 2011-es év aszályos körülményeit. A
3–4. ábrákon jól láthatjuk, hogy az alkal-
mazott kezelések eredményessége a két
eltérő köles faj és az ország két ellentétes
pontján végzett vizsgálatok függvényében
teljes hasonlóságot mutat. Hangsúlyoz-
zuk, hogy egy év eredményeit szemlél-
tetjük és ezen vizsgálatok további foly-
tatása abszolút hangsúlyos, hiszen ez év
eredményeit a csapadékhiány rendkívül
befolyásolta. Ezt bizonyítja a Successor T
4 l/ha-os dózisának hatástalansága, mind
a preemergens és korai posztemergens
kijuttatásban. A bemosó csapadék hiá-
nyában a petoxamid+terbutilazin kombi-
náció nem tudta megmutatni ezen köles
fajok elleni hatásképességét, ezért ez a
jövőben mindenképp újabb tesztelést
igényel. Meglepetést okozott viszont a
szulkotrion hatóanyag (Shado) ezen köles
fajokra gyakorolt hatékonysága, hiszen
egyik faj esetében sem érte el a 60%-ot.
Ez azért érdekes, mert a szulkotrion ha-
tóanyag korábbi pozicionálása Panicum
spp., tehát köles fajokra irányult.
A nemzetközi szakirodalomban in-
formációt találtunk arra, amely sze-
rint a
kései köles
elleni védekezésben a
nikoszulfuron
hatóanyag alkalmazásá-
nak tulajdonítanak jelentőséget, ezért a
technológiai sorban okvetlenül helyet ka-
pott a
Nic-It és Shado kombinációja
.
A három értékelés alkalmával egy-
értelműen a legjobb hatékonyságot
mindkét faj esetében a
Nic-It+Shado
(
nikoszulfuron+szulkotrion)
kombiná-
ció biztosította (5. ábra). Ez esetben még a
harmadik értékeléskor is 90% körül volt a
hatékonyság.