Basic HTML Version
11
TAVASZ
2. kép –
Pusztaszer, 2007. 04. 24. Száraz tavasz, amit már 2006 nyarától esőtlenség előzött meg
Pár nappal korábban
(3. kép: Hercegszántó, 2007. 04. 18.) a 4 l/ha Amalgerolos
elővetemény kezelés 2006-ban. Másnap Jászalsószentgyörgyön ugyanannyi csapadék
mellett a kezeletlen területen látszik a különbség (4. kép).
Hercegszántón is meglepődtek. Azt mondták, hogy „Ilyen búza a környékben
nincs.”, pedig nem esett már előző év augusztusától, mint a másik helyszínen.
Száraz körülmények között a szerves anyag feldolgozás is lelassul. Ezek a ma-
radványok feldolgozatlanul jelentős fertőzési (Fusarium ssp.) forrásai a gabonafé-
léknek (5–6. kép).
Az
Amalgerol
a talajba keverve jelentősen felgyorsítja a tarlómaradványok le-
bontását – lásd, „
Talaj és növényorvoslás
” programunk anyaga (7. kép).
A betömörödött talaj száraz évben felerősíti az aszályjelenséget
(8–9. kép)
.
A
vakond és a
gazdászbot
ugyanarra a jelenségre hívja fel a figyelmet. A betömörödött
talajra. A vakond biológiai úton, a 30 cm-nél elakadó pálca fizikailag. (További infor-
mációk a miértekre a „
Talaj és növényorvoslás
” c. anyagunkban).
A betömörödés
kiváló jelzőnövénye
a terület olyan növényállománya, amit
gyomnak nevez a szakma. Holott a jelzőnövény kifejezés a
mezei
acat – Cirsium
arvense
esetében is helytálló lenne, mert a víznyomott foltokon, ahol nem megy le
a gazdászbot ez a növény jelenik meg először és tartósan. Azután az egész területen
(10–11. kép)
A betömörödött talaj kiváló
jelzőnövénye
az „aszályos” év utáni belvizes, hó nél-
küli időszakban „hópenészes” azaz a foszfor, stb. tápelem felvételi zavart mutató,
ful-
ladozó árpa
(12. kép: Lapistó, 2008. február 26.), valamint a rendkívül csapadékos év
utáni
búzatábla
(13. kép: Szeged, 2010. május 05.)
Ahol könnyen lemegy a 9. és 11. képen látható gazdászbot, ott lefolyik a víz is. És
jön is vissza
a kapilláris vízemelés segítségével jó puffer módjára, amikor nem
esik
(részletes információ a „
Talaj és növényorvoslás
” anyagunkban).
Megszolgálja a növény ha kap egy kis pluszt:
Csanádpalota, 2007. március 23.
és 3 l/ha Amalgerol kezelés után, 2007. április 13-án (14–15. kép).
Meghálálja a növény
a gondosabb törődést.
A gabona is kiváló jelzőnövénye a talajproblémáknak (18–19. kép). Hullámos fe-
lületű búzatábla, szélmentes időben, az ország egyik legjobb talajadottságú részén,
mészben gazdag öntéstalajon. (
Figyelem!
Ne ejtsünk le ilyen területen kocsi kulcsot,
mobiltelefont, ’satöbbit!)
A 20. kép a Maroslelén található tábláról készült. Ugyanaz és ugyanakkor, mint a
18. képen. A háttérben a 21. képen látható terület, ami gyomirtáskor, 2008. március
24-én a gyomirtás mellett, a más növényben szerzett érdekes tapasztalatok után hoz-
záadott
3 l/ha Amalgerol
kezelést kapott.
A 2009-es aszályosnak vélt évben is lehetett 6,6 t/ha termésátlagot elérni Nagy-
peterden (22–23. kép) összesen + 12 l/ha Amalgerol használattal, az alaptrágyázás
elmaradása után. Itt is erős a gyökér, pedig itt sem esett.
A gabonafélék általában
10–14% mért terméstöbblettel
hálálják meg az
Amalgerol használatot csak lombkezelés esetén, vagy pl.
jobb beltartalmi mutatók-
3. kép
10–11. kép
5–6. kép
12–13. kép
16. kép –
Pusztaszer 2007. április 24.
Csak gyomirtott
17. kép –
Gyomirtó szer + 3 l/ha Amalgerol kezelés
2007. március 16-án.
A kezeltnek azután szalmája is lett.
14. kép
15. kép
7. kép –
Balról Amalgerol 4 l/ha, Litvánia, 2010.
8–9. kép –
Mórahalom, 2010.01.20., Balástya, 2009. 01. 22.
4. kép