Basic HTML Version
fellépô relatív tápanyag hiányt.
Dózisa 15-
20 l/ha. Kiszerelése 20 l-es kanna és 600 l
illetve 1000 l-es konténer.
Az ôszi búza foszfor ellátása
A növények számára a foszfor felvétele is
hasonlóan problémás, mint a nitrogén ese-
tében. A talajok összes foszfor tartalma
0,05-0,5 %, aminek csak kis hányadát tar-
talmazza a talajoldat a növények számára
felvehetô formában. (0,003 mg/100 g talaj)
A talaj foszfor tartalmának közel 90%-a a
növények számára közvetlenül nem felve-
hetô formában van lekötve a talaj ásványi
kolloidjaihoz. A növényfajok több mint
90%-a a mikorrhizákkal él szimbiózisban,
amelyek biztosítják számukra a foszfor
szükségletük több mint 80%-át. A
növények foszfor ellátásukért különbözô re-
dukált szénformákkal „fizetnek”.
Hatással van a talajok foszforszolgáltató
képességére a hômérséklet és a csapadék is.
Meleg, nedves idôjárás javítja a foszfor
felvehetôségét, míg hideg, száraz idôjárás
csökkenti azt. A talajba frissen kijuttatott
foszfornak ásványi foszfát formájában a ki-
juttatás évében mindössze 10-15%-a, a
követô évben 5-7%-a, míg a 3. évben 2-3%-
a hasznosul. A talajba juttatott ásványi fosz-
fortrágyák alacsony hatékonysága, lénye-
gesen növelhetô, ha a foszfort nem csak ta-
lajtrágyaként, hanem mint a nitrogént
megosztva alaptrágyaként, fejtrágyaként és
levéltrágyaként juttatjuk ki. A javasolt fosz-
fortrágyázási technológia, hogy a foszfor
csökkentett adagban alaptrágyaként, a
vetéssel egy menetben startertrágyaként
(
Radistart Eco, Radistart Standard, Radi-
start Turbo
) és folyékony formában fej- és
levéltrágyaként kerüljön kijuttatásra
(
Radistart FL
,). A megosztott foszfortrá-
gyázás hatékonysága lényegesen megha-
ladja az egy adagban kijuttatott foszfor
trágya hatékonyságát, mivel a foszfornak
csak kisebb hányada kötôdhet meg a talaj-
kolloidokon. A megosztott foszfortrágyázás
további elônye, hogy azokban a fejlôdési
szakaszokban juttathatjuk ki a foszfort,
amikor a növényeknek leginkább szük-
ségük van rá.
Összehasonlítva az ôszi búza nitrogén és a
foszfor forgalmát megállapítható, hogy az
ôszi búza foszfor koncentrációját a termô-
talaji adottságok kevésbé befolyásolják,
mint a nitrogén koncentrációt, melyet az
38. ábra szemléltet.
További különbség a nitrogén és a foszfor
forgalomban, hogy a foszfortartalom sokkal
szélesebb határok között változhat, mint a
nitrogénkoncentráció anélkül, hogy a
növény fejlôdésében az bármilyen prob-
lémát okozna. Az ôszi búza foszfor koncent-
rációjára vizsgálatok szerint legnagyobb
mértékben a vegetációs idôszak idôjárása
(csapadék, aszály) hatott, de összefüggést fi-
gyeltek meg a foszfor és a nitrogénkoncent-
ráció között is.
38. ábra. Az ôszi búza foszfor felvételének
dinamikája különbözô talajtípusokon
(Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983.)
36