Basic HTML Version
29
Tápanyag utánpótlás A-Z-ig
Magyarországon a búzatermesztés ered-
ményességét nagymértékben meghatároz-
zák a környezeti tényezôk (talajállapot,
csapadék stb.) Ezeknek a tényezôknek a
hatását kedvezô irányba az agrotechnikával
és ezen belül a növények tápanyag ellátásá-
val tudjuk befolyásolni. Az ôszi búza tápa-
nyag utánpótlása az utóbbi években
eltolódott az egyszerû és egyoldalú nit-
rogéntrágyázás felé. Sokan gondolják úgy,
hogy a búza az átlagosan alacsony ár-
bevétele miatt, nem érdemel meg egy kom-
plex mûtrágyát vagy egy lombtrágyát, pedig
a búza igényli a harmonikus NPK (és mezo-
és mikroelem) ellátást és egy megfelelô
idôpontban kiadott tápanyagot sokszorosan
meghálál. Természetesen összefüggéseiben
kell gondolkodni egy növény tápanyag el-
látását illetôen. Ezért részleteiben, az ôszi
búza termesztés technológiáján végig
menve, gondolnánk át a búza táplálásának
a lehetôségeit, hogy a szélsôséges tényezôk
okozta évrôl évre rendkívül változó termés
mennyiséget és minôséget egy közepes-jó
kiegyenlített szintre tudjuk emelni.
Tarlóban a tápanyag!
Néhány évtôl eltekintve Magyarország
idôjárása a nyári hónapokban a búza
elôveteményének lekerülése után szárazabb
periódusú. Az aratás után minél hamarabb
fel kell törni a tarlót, hogy a talajban lévô
minimális nedvességet minél nagyobb
%-ban megôrizzük.
4. táblázat: A tarlóápolás hatása a talaj vízkészletére (Sebestyén-Baranyai-Boldis 1983.)
Tarlóápolás mûvelési mélysége cm
Vízveszteség %
Mûveletlen
100
2
34,3
4
25,1
6
17,5
8
12
A 4. táblázat adataiból látható, hogy a talaj
vízkészletének megtartásának szempont-
jából mennyire fontos az idôben elvégzett
tarlóápolás és a hántott tarló idôben
történô lezárása (gyûrûshenger). Tápanyag
utánpótlás szempontjából nem elhanyagol-
ható, hogy az elôvetemény mennyi tápa-
nyagot hagy a talajban, gyökér és
szármaradvány formájában, melyet az 5.
táblázat szemléltet az ôszi búza leggyako-
ribb elôveteményeit vizsgálva.
Az 5. táblázat adataiból látható, hogy meny-
nyi tápanyag marad a területen az
elôvetemények után gyökér és szár for-
májában és ezért fontos, hogy ezekben a
növényi maradványokban rejlô tápa-
nyagokat a késôbbiekben a búza számára