es években okozott súlyos mértékû fer-
tôzéseket, ugyanakkor érdekes, hogy a
sár-
garozsda
(23.C ábra) hazai elôfordulása
szórványos. Fôként a hûvösebb, csapa-
dékosabb tavaszok rozsdagombája, így
1999-ben és 2000-ben is jelentôs sár-
garozsda járványt észleltek. 2001-ben az
ország egész területén jelentkezett a
kórokozó.
A sort végtelenségig folytathatnánk, hiszen
Sprague (amerikai fitopatológus) szerint a
gabonaféléket összesen 384 kórokozó gom-
bafaj támadhatja és fertôzheti meg.
Leszûkítve a kört az elôbbiekben említett
rozsdagombákon túl a levélfelület jelentôs
károsodását okozhatja a
gabonalisztharmat
(24.A ábra) és a különbözô
levélfoltossá-
gokat okozó kórokozó gombák
(
Drechslera
spp., Bipolaris sorokiniana, Septoria trit-
ici
). (24.B ábra).
Az elsô tavaszi lombvédelem ezen
kórokozók fellépése miatt rendkívül fontos.
A védekezés elsô lépése ezesetben is a nem
fogékony fajták választásán alapul, de egyes
évjáratokban a lisztharmat (fôként árpa
területeken) jelentôs kártételére lehet
számítani. A lisztharmattal fertôzött
növények levele 67 %-kal több vizet
párologtat, mint az egészséges levél, arról
nem is beszélve, hogy a tetemes levél-
zetvesztés jelentôs termésdepressziót in-
dukál, ezért minden esetben célunk kell,
hogy legyen a zöldfelület, majd a zászlós
levél leghosszabb ideig történô egészsége-
sen tartása.
A levélzet veszélyeztetésében a ’levél-
foltosság szindróma’-t több kórokozó gom-
bafaj okozza (25. A ábra). A
Drechslera,
Bipolaris
fajok (régebbi elnevezésben
Helmintospóriumos levélfoltosság) okozta
levélfoltosodás miatt bekövetkezô ter-
mésveszteség elérheti a 30-40 %-ot. A
szep-
tóriás levél- és pelyvafoltosságot
(25.B ábra)
korábban nem tartották fontos kórokozók-
nak, de a levélzet károsításán túl a kalászra
felhúzódva súlyos kártételre képes.
A kalászos gabonák növénykórtani prob-
lémáját is nehezíti, hogy az eddig ismert fa-
jokon túl, a szuperintenzív termesztés, az
ökológiai és idôjárási viszonyok változása
24.ábra. Gabonalisztharmat (A) és sárga levélfoltosság búzán (B)
22
A
B