A napraforgó termôterületében és a ter-
mésátlagában az elmúlt évtizedekben jelen-
tôs növekedés volt tapasztalható, így nap-
jainkra hazánkban a harmadik legnagyobb
területen termesztett növényünk lett. A ter-
mesztéstechnológiája lényegesen inten-
zívebb, mint a ’90-es években, profitorien-
táltabb növénnyé vált, ezért már nem csak a
gyengébb adottságú területeken termelik.
Nagy terméspotenciállal rendelkezô hib-
ridek jelentek meg, általánossá vált a gom-
baölô szeres védekezés, és a többi
kultúrnövényhez hasonlóan intenzív szintet
ért el a tápanyag-utánpótlási technológiája is
(megfelelô szintû NPK alaptrágyázás,
Radistart mikrogranulált startertrágyázás).
Növényvédelmi vonatkozásban a napraforgó
esetében a legnagyobb változás a gyomirtás-
ban következett be.
A korábban használt „bedolgozásos” szerek
száma jelentôsen lecsökkent, egyre inkább a
vetés után történô gyomirtás terjedt el. A
preemergens technológia évtizedeken
keresztül általánosan használt eljárás volt, és
az évelô kétszikûekkel (pl.: mezei acat) vagy
mélyrôl csírázó gyomokkal (pl.: szerbtövis)
erôsen fertôzött területek kivételével jó
hatást biztosított. Az Uniós szabályozások
következtében azonban az elmúlt években
több ilyen hatóanyag is kivonásra került (pl.:
acetoklór), ugyanakkor új lehetôségek is
jelentek meg, amelyekkel a kétszikû gyomok
ellen állományban is védekezhetünk,
speciális hibridek alkalmazása esetén. Ezek a
herbicidek tökéletes
kiegészítô
lehetôséget
biztosítanak, ha valamilyen oknál fogva az
alapkezelés nem lenne elegendô. Amennyi-
ben csak ezekkel a herbicidekkel akarjuk
megoldani a gyomirtást, éppen a napraforgó
gyomosodásra legérzékenyebb idôszakában,
a kelést követô hetekben hagyjuk védtelenül
az állományt.
A vetés után, kelés elôtt kijuttatott (pre-
emergens) gyomirtó szerek csapadékos
körülmények között okozhatnak fitotoxikus
tüneteket a kultúrnövényen. Ennek két
típusát különbözhetjük meg. Az egyik a kon-
takt perzselés, amely lehet kisebb mértékû,
amit a napraforgó kinô - ilyen az oxifluorfen
felverôdése csapóesô hatására (1. ábra).
Ennek a súlyosabb változata, ha a flumioxa-
zin felverôdés szikleveles korban éri a
napraforgót. Ebben az esetben ez a stressz
tôszám csökkenést is okozhat. Az oxifluorfen
(Goal Duplo
1
) felverôdés nem pusztítja ki a
napraforgót. A perzselôdést a napraforgó
kinövi, a hatás következtében a növény
robosztusabb lesz, szára megvastagszik.
A másik típusú fititoxikus tünet biológiai
hatás, amelynek eredményeként a napra-
forgó levelei kanalasodnak (2. ábra), káposz-
taszerûen összefonódnak. Más esetekben a
szártônél megvastagodhat a növény, amely-
nek hatására könnyen elroppan, majd kidôl
(3. ábra). Ezek a tünetek a dimetenamid-P +
pendimetalin hatására alakulhatnak ki. Ezen
fitotoxikus hatások jelentôs terméskiesést
okoznak a termelôknek.
A bemutatott példák is szemléltetik azt,
hogy a gyomirtó szert jól kell megválasz-
tanunk, nem csak a hatékonyságot, de a
napraforgóra gyakorolt hatását is
figyelembe kell venni. Válasszunk tehát
igazán kíméletes hatóanyagot, mint
például a petoxamid, amely teljesen szelek-
tív, és nem károsítja a kultúrnövényt.
A napraforgó gyommentességét a kelést
követô 6-8 hétben fontos biztosítanunk,
késôbb már jó gyomelnyomó képességgel
rendelkezik. Ezért is célszerû a preemergens
gyomirtók alkalmazása, mivel éppen ebben az
idôszakban eredményezi a tiszta állományt.
Legnagyobb tömegben a magról kelô egy- és
kétszikû gyomfajok fordulnak elô napra-
forgóban. Ezek közül a leggyakoribb a par-
lagfû, a vadrepce, a repcsényretek, disznó-
paréjfélék, a libatopfélék, és a varjúmák,
továbbá magról kelô egyszikûek a kakas-
lábfû, a köles, a muharfajok.
Milyen magról kelô gyomnövényeket a leg-
nehezebb megfelelôen irtani a napra-
forgóban? Fontossági sorrendben a parlagfû
áll az elsô helyen, amely szinte már az egész
országban elôfordul. Ezen kívül nagy odafi-
gyelést igényel a szerbtövis, a csattanó masz-
lag és a selyemmályva. Mindegyikükre
érvényes, hogy rosszul megválasztott herbi-
cidek esetében tömegesen maradhatnak
meg, veszélyeztethetik a napraforgó
fejlôdését, termésveszteséget okozhatnak, és
a betakarítást is zavarják.
Az évelô egyszikûek közül a fenyércirkot, a
tarackbúzát, nádat és a csillagpázsitot,
valamint a kétszikûek közül az apró szulákot
és a mezei acatot kell megemlíteni. Az évelô
gyomnövények ellen a legjobb megoldás, ha
az elôvetemény tarlóján védekezünk, amikor
alkalmazható a totális hatású glifozát
(
Glyfos, Glyfos Dakar
).
BEVEZET
Ô
1. ábra. Oxifluorfen hatóanyag
fitotoxikus hatása napraforgón
(Bihartorda, 2011)
2. ábra. Dimetenamid-P és pendimetalin
hatóanyaggal kezelt napraforgón jelent-
kezô fitotoxicitás (Kétegyháza, 2011)
3. ábra. Dimetenamid-P és pendimetalin
hatóanyag okozta fitotoxicitás
következtében jelentkezô kár
napraforgón (Szolnok, 2013)
1 A Goal Duplo a Dow AgroSciences bejegyzett márkaneve.
1 3,4,5,6,7,8